Ó, én Istenem, én igazi erősségem! Hogyan van az, Uram, hogy mi minden egyébre olyan gyávák vagyunk, csak arra nem, hogy Veled szálljunk szembe? Ebben az irányban vetik latba összes erejüket Ádám fiai. Pedig hogyha az értelmünk nem volna oly vak, akkor az egész emberiség egyesült ereje nem önthetne senkibe annyi bátorságot, hogy fegyvert fogjon Teremtője ellen, és állandó hadat viseljen azzal szemben, aki őt egy pillanat alatt a pokol mélyére taszíthatja. Mivel azonban ilyen vak, az emberek olyanok, mint az őrültek, akik vesztükbe rohannak, mert azt képzelik, hogy ily módon megmenekülnek a haláltól; egyszóval olyanok, mintha eszüket vesztették volna. Mit tehetünk, én Istenem, azokkal, akik ilyen elmebajban szenvednek?! Azt mondják, hogy az őrület nagy testi erőt önt az emberbe; s csakugyan így van ez azokkal is, akik elfordulnak Tőled, Istenem, mert hiszen ezek a szegény betegek vad dühvel támadnak Ellened, holott Te csak jót teszel velük.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése